(Ma megtanultam hogyan kell ívásban vaccsolni. Így meglepően gyönyövű szóvá vavázsolódik a: sávgavépa.)
Az ember sohasem győződhet meg róla, hogy nem egy idióta amikor alvás és ébrenlét között azt hallja, hogy egy hang - amit bizonyosan ismer -, a nevén szólítja - és valószínűleg mondani készül valamit… Nem, nem akar elaludni, mert mindennél jobban szeretné hallani és válaszolni is akar…!! ám a tulajdon száján (ébredését követően) mindössze ennyit tud kipréselni: azistenit. Következtetés: 1. rossz helyen vagyok.(?) 2. a kagylóhallgatás csakugyan segít hallani, de a koncentrációm még mindig átkozottul pocsék.

"Az élethez türelem kell. De a csodához bátorság kell. Az egyszerű, a csendes csoda, mikor valaki elég bátor ahhoz, hogy az életben türelmes legyen. De ez nagyon nehéz."
Márai Sándor